Íme, Bogyó háza, ahogy ismerjük: kék, csíkos, csigabigás, és van neki egy ablaka.

Egy ablaka van neki.

Forrás: bababogyo.hu

Mondom, egy.

(A mesefilmet most hagyjuk figyelmen kívül, mert ott néhol egy van, néhol kettő. A könyvek követését pedig nehezíti, hogy az író-illusztrátor egyszer-kétszer újrarajzolta a meséit.)

Egy ablaka van tehát Bogyó házának, kivéve azt az egy mesét, amelyben a mese szempontjából kellett még egy ablak.

Erről a meséről van szó, itt a régi és az új borítója:

Forrás: antikvarium.hu

Mert az a furfangos Télapó nem az egyik ablakba tette az ajándékát, amelyikbe Bogyó kitette a kisuvickolt csizmácskáját, és amit Bogyó reggel gyorsan megnézett, hogy biztos ott lesz majd, hanem a másik ablakba, amelyiket viszont nem nézett meg, hanem inkább egzisztenciális krízis következtében világgá indult.

Forrás: antikvarium.hu

Útközben lehetősége nyílt a feljebbvaló létének megkérdőjelezésére ("szerintem nincs is Télapó"), hogy a mese végén boldogan találja meg az ágy fölé akasztható forgós izét (férjem szerint: egyszerű ajándék az egyszerű csigának).

Happy End. Mindenki mehet aludni.

A következő mesében pedig ismét egy ablaka van a házikónak, mert ott a narratíva nem kíván második ablakot. Nem teljesítünk túl, mindig csak az aktuálisan szükséges minimumot.

Pragmatizmus at its best.