Mint oly sok magyar anya és apa, én is beleszaladtam a Bogyó és Babóca nevű birodalomba, amelyben aztán igencsak el is merültünk. Építészként (tudniillik a Bogyó és Babóca szerzője szintén építész) és anyaként is tanulságokkal teli utazás ez. A gyerekek szeretik ezeket a történeteket, mi pedig szülőként kénytelenek vagyunk olvasni őket – újra és újra és újra és újra. Nem azért indítom útjára ezt a blogot, hogy a Bogyó és Babócát és/vagy Bartos Erikát "fikázzam" (fikázni könnyű, alkotni nehéz, hirdette az @RC-plakáttoborzó tizenöt évvel ezelőtt, és ezzel magam is egyet tudok érteni), hanem azért, hogy együtt szórakozzunk a többi meseolvasó szülővel.

Továbbá nem szeretném Bartos Erika és a többi, a jövőben terítékre kerülő szerző szerzői jogait sérteni, ezért a képeket kis méretben, csak a mondandót illusztrálandó teszem közzé. Vegyétek meg a könyveket, ahogy én is tettem. Vagy kölcsönözzétek ki könyvtárból. Vagy kérjétek kölcsön a gyerek ovis barátjától. Letölteni csúnya dolog.

Ajánlom az oldalt mindazoknak, akik kénytelen-kelletlen, elhivatottan, boldogan, fásultan, fáradtan, szeretettel telt szívvel (a sor folytatható) olvasnak gyermekeiknek napról napra, estéről estére: Bogyó és Babócát, Disney-mesét, Trixi-könyvet és a gyermekirodalom egyéb mélységeit és magasságait – mert reményeim szerint lesz itt minden (is).